Kicsinek lenni

Kicsinek lenni! Ez vezérelte keresztény és szerzetesi élete útján.

A gondviselő Istenben bízva a hit fényében élte életét. Személyes kapcsolatát az Úr Jézussal alábbi vallomása is bizonyítja: "… az édes Jézus olyan gondolatot sugallt nekem, ami könnyűvé tette minden terhemet. Minden szolgálatot, amit elvégeztem, Neki csináltam, nem másnak: megyek haza, Jézusom, neked ágyazok; Jézusom, neked pucolom a cipődet; Jézusom, neked adok vacsorát. - Nagyon nagy erővel és örömmel töltött el, hogy Neki szolgálhatok."

A rendek feloszlatása után sem adta fel szerzetesi hivatását. Tudatában volt annak, hogy Aki gyöngesége, gyarlósága ellenére meghívta őt, annak terve van az ő életével. Kitartott hivatásában, remélte, hogy egyszer majd kolostorban is élhet szerzetesként, nemcsak a világban. Idős korában ez megadatott neki, nővérközösségben is gyakorolhatta hivatását.

Szerzetesnővérként a szolgáló szeretet megtestesítője és felebarátainak igazi "nővére" volt. Örömmel sietett idősebb nővér társai segítségére, szívesen sütött, főzött. A Tárogató úti Jézus Szíve kápolna sekrestyési feladatait is ő látta el. Szerette ezt a szolgálatot, és büszke volt rá, hogy Bernadett anya után általa megvan a folytonosság a rend nővéreinek a kápolnához való kötődésében.

Később fizikai és szellemi ereje fogytán - elöljárója kérésére - el kellett búcsúznia a kápolnától. Egyre betegebb, majd fekvő beteg lett. Élete utolsó szakaszában türelmesen viselte a betegségéből fakadó fájdalmakat. A kolostorban ápoltuk, míg az Úr haza nem szólította. 

(64 oldal, A/5 méretű)

Ára: 800 Ft helyett 500 Ft

Megrendelhető a játékokkal együtt ITT